Mozgalmas április

Legutóbbi fotós túrám a Krajcsó-bányához vezetett. Itt a bányatavaknál két gulipán virágozta be a napomat. Most is hasonlóra számítottam az erdőnél.Gondoltam, hogy mivel már előfordult talán találkozni fogok egy parlagi sassal, közelről egy őzbakkal vagy valami olyan fajjal amit még nem láttam. Természetesen a nászidőszakban lévő fürge gyíkokat is kerestem, mert ilyenkor sokkal élénkebb a színük mint az év más időszakában.

Így hát elindultam 10:45-kor otthonról. Pár perccel később az erdő szélétől nem messze észre vettem egy nyulat amely felém futott. 

Mezei nyúl (Lepus europaeus)

Utol érte a porfelhője.

Olyan gyorsan futott vissza miután észre vett engem, hogy a felkavart porban alig lehetett látni a nyulat .

Alig tettem meg két lépést, de egy hang megállásra késztetett. Már hallottam ezt a hangot. Mint a varjúé csak sokkal mélyebb. Felnéztem a fejem fölé...és...igen az amire gondoltam, egy holló! Nagyon magasan szállt, szabad szemmel alig láttam. A 200 mm-es objektívből a maximumot hoztam ki nagyításilag, de így is csak egy apró része a képnek a madár.
Itt az Alföldön ritkaság számba megy a holló. Ha fel is bukkan egy-két példány akkor velük legvalószínűbben télen fogunk találkozunk mivel ilyenkor lejönnek a hegyekből, hozzánk elsősorban a Bihar hegységből, hogy táplálékot keressenek. Viszont ilyenkor április végén inkább már a nagy erdőkben vagy a hegyekben tartózkodnak, mert ilyenkor van a költési szezonjuk. 

Holló (Corvus corax)

Két egerészölyv vijjogót fölöttem melyek hamar eltűntek az erdő lomja mögött.
Haladok tovább a magas fűben amikor egyszer csak kiugrik előttem nem messze valami a fűből. Egy őzbak riadt meg tőlem egy kicsit. Még fiatal, 2 éves lehet. 5 másodpercig figyelt engem majd sarkon fordult és berohant az erdőbe.

Őz (Capreolus capreolus)

Átsétáltam az erdő másik oldalára amelyik a falu felől van. Ezen a szakaszon mindig láttam gyíkokat a tavaszi és nyári időszakban. A fák között énekes madarak dalolnak és röpködnek de jelenlétükről ennyit lehet tudni mert elrejti őket a lomb. 

Mintha sárgarigó szólalt volna meg annyira jó utánzó a seregély. A környezet zajait és más állatok hangját is képesek utánozni. 

Seregély (Sturnus vulgaris)

Az erdő szélén egy foltban virágzott a farkas kutyatej, melynek minden része mérgező.

Farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias)

Gyík keresés közben elég közel kerültem egy széncinegéhez. Ilyenkor már ritkán látják az emberek, mert nem az etetőkön táplálkoznak, hanem az erdőkben, ligetekben ahol találnak elég rovart maguknak és fiókáiknak.

Széncinege (Parus major)

Utam során hirtelen kisurrant a magas fűből a homokra egy nagy fürge gyík hím. Már levedlette a régi bőrét és most a nászidőszaki színeiben keresi a nőstényeket és védi meg a saját területét más hímektől mint ahogy én is láthattam ahogy egy kisebb hímet megkergetett. Ha ilyen esetben találkozik két hasonló méretű példány akkor vére menő harc lehet kettejük között ami az egyik elmeneküléséig tart.

Fürge gyík (Lacerta agilis)

Elindultam hazafelé az erdő melletti csatorna mentén. Már messziről lehetett hallani, hogy a csatornában amiben most víz is van, valami mozog és ez a valami egy tőkés réce gácsér volt amit felszállása után követett a tojó is. 

Ha nem szárad ki túl hamar a csatorna akkor lehet hogy itt fognak fészkelni ha még nincsenek is fiókáik. 

Tőkés réce (Anas platyrhyinchos)

Közel voltam már a földúthoz ami összeköti a Kereszt sort a faluba vezető bekötő úttal. Az egyik akácfa alatt megálltam amikor meghallottam egy pici madár hangját, felnéztem de csak annyit láttam, hogy valami apró élőlény ugrál az ágak között. Vártam pár percet mozdulatlanul hátha közelebb jön. Így is lett szinte a fejem felett volt egyszer-kétszer és a fényképező kattogása sem zavarta. Itthon kiderítettem, hogy egy sisegő füzékével futottam össze akkor. Terepen fitiszfüzikének néztem, de nem az. Van egy pár különbség köztük ami nehézséget okozhat a határozásban terepen főleg ha a két fajt nem látjuk egyszerre.

Sisegő füzeike (Phylloscopus sibilatrix)

Miközben a füzekét fotóztam észrevettem, hogy a falusi általános iskola kéményén fészkelő gólya pár egyik tagja épp a fészke felé repül.

Fehér gólya (Ciconia ciconia) 

Kiérve az erdőből egy barna rétihéja fogadott engem amely éppen vadászott.

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

A föld fölött szitált egyhelyben majd egyre lejjebb ereszkedett végül lecsapott az áldozatára amit ha szerencséje volt el is kapott.

A földúton két fácánkakas jelezte a területe határát. Dürgés idején sokkal óvatlanabbak mert a vetélytársakal és a tojókkal vannak elfoglalva. Ezért tudtam közel kerülni hozzá és ezért lesznek áldozatai ilyenkor az autóknak is.

A képen látható madarak közül egyik sem sérült meg.

Fácán (Phasianus colchicus)

Már fajokban gazdag ez az év Kétsopronyon pedig még csak áprilist írunk. Talán lesz hamarosan egy kifejezetten fácán dürgésre célzott fotózásom, de ez még csak ötlet. Legyen időm és jó időm is hozzá.

További megfigyelt fajok: balkáni gerle, egerészölyv, fekete rigó, mezei veréb,