2015. április 6., hétfő

Gulipános húsvétot mindenkinek!

Régen jártam már a környező tavaknál, pedig az időjárás egyre melegebbé vált, hisz tavasz van. Legalábbis ezt gondoltam két héttel ezelőtt amikor még tanítási idő volt. Szikrázó napsütés, szélmentes 20 °C-os éjszakák. Gondoltam akkor, hogy majd tavaszi szünetben mennyi mindent fogok látni a tavakon. Hát eljött a tavaszi szünet, de nem úgy ahogy vártam. Hideg, állandóan szeles borús időjárás, néha pár óra napsütéssel. 
Ha valamilyen célt kitűzök akkor azt meg is valósítom ez alól a fotózás sem kivétel. Ha hideg van csak egy kicsit több réteg ruhát veszek magamra gondoltam itthon, azt a +2-+3 °C-os reggelt ki lehet bírni. 

Elérkezett húsvét hétfő. Az ébresztőm sokat nem ért, mert 4 helyett 5:20kor keltem így gondoltam, késésben vagyok. Gyorsan felvettem 2 zoknit, 3 nadrágot, 4 vékonyabb pulóvert, 1 kabátot, két sálat és a bakancsom. Gondoltam, hogy elég lesz. Amikor kiléptem az ajtón arcomba csapott a hideg levegő. Ez nem akadály, már napok óta fúj a hideg szél. Ahhoz képest ez enyhe szellő volt. 

Kiértem a tóra, 5:40-re már a gyorsan összerakott leshelyemen feküdtem. A napfény egyre jobban bevilágította az eget,de a felhők miatt sötétebb volt és nem volt meg az az igazi napkelte hatás.

A szél kezdett feltámadni és mintha hűlne a levegő. Még szürkület volt amikor elszállt fölöttem négy nagy kócsag. Kár hogy kevés fény volt, mert nagyon szép látvány voltak. 
Nem sokkal később leszállt a tóra két tőkés réce amelyek eltűntek a nádas mögött. Tavaly fészkeltek a tavon, valószínüleg idén is fognak.
Sokan mondják, hogy egy fecske nem csinál tavaszt, de ha már négy van akkor tavasz van? Erre a kérdésre nem tudok választ adni, ahogy arra sem, hogy ebben a hideg szeles időben mit esznek, mert most nem sok rovart találnak. 
Füsti fecske (Hirundo rustica)


Sokáig nem volt mozgás a tavon csak pár galamb szállt el fölöttem. Egy karvaly és egy barna rétihéja jelent meg a közelemben, de hamar távoztak.
Az időjárás egyre cudarabb lett. A szél erősebbnek a levegő pedig hidegebbnek érződött, amely ellen kevésnek bizonyult az a sok réteg ruha is amit felvettem, legalábbis a derekamnál és a kezemnél. Ahogy nézelődök szét a leshelyemen, szemem sarkából megpillantottam két fekete-fehér madarat. Először dankasirálynak gondoltam őket, mert egy kicsit mintha hasonlítottak volna arra és azok már voltak a környéken bár csak átrepülőben. Az objektíven át ért a felismerés amire nem gondoltam volna, de már egy éve akartam őket megpillantani ezen a tavon. Tavaly egy rokonfajt sikerült többször lencse végre kapnom, a gólyatöcsöt. A kecses testalkat, a fekete-fehér minta a hosszú kék lábak és a felfelé ívelő vékony csőr eltéveszthetetlen.
Ezek gulipánok. Európa és Ázsia szikes területein, sekély álló vizek mentén élnek, mert táplálékukat onnan szerzi, apró rákokat, úgy mint a flamingók. A telet Afrikában és Ázsia déli részein töltik. Remélem tavaly a gólyatöcsökhöz hasonlóan, ők is fognak fészkelni a tónál, mert minden feltétel megfelel számukra. A tónak vannak sekély részei, néhány sziget és a szárazföld felszíne szikes. Remélhetőleg a tavalyi bicikliút építéshez hasonló okok miatt idén nem fogják markolókkal feltúrni a tavat, mert akkor még nyugodtnak is lehet majd nevezni a környéket és természetesen remélem, hogy a gólyatöcsök is fognak idén fészkelni itt.
Gulipán (Recurvirostra avosetta)


A leshelyemet elhagytam, mert tudtam előre, hogy ott semmi mozgás nem lesz. Így hát elindultam óvatosan hason csúszva a gulipánok felé. Nagyon félénk jószágok, alig tettem meg egy métert az ötvenből már el is repültek, remélem még visszajönnek.

Már a gulipánok lábánál feltűntek ezek a kis tollgombócok. A nagyobb rokonok távozásakor ott maradtak, odalopóztam hozzájuk. Szerencsére a többi lilefélével ellentétben viszonylag barátságosak, közelebb engedik az embert,de azért van egy határ.
Kis lile (Charadrius dubius)


A Hold még fenn van az égen. A hajnali biciklizésnél még felettem járt hamarosan pedig lassan eltűnik a horizonton.

Elindultam felfedezni a tó környékét hátha láttok majd valami érdekeset. A kergetőző kis lilék után a következő parti madár amit láttam az az erdei cankó volt. Tavaly is volt a tavon kettő még nyáron, talán még fészkeltek is. Most csak egyet láttam amelyet már hajnalban felriasztottam amikor a biciklit elrejtettem. Nagyon gyanakvó, több tíz méterről kiszúrja az embert és elszáll a másik irányba.
Erdei cankó (Tringa ochropus)


Már többször írtam, hogy a hideg érkeztemhez képest is hidegebb lett és bizonyítékot is lett rá. Vékony jégréteget találtam a kisebb vízfelületeken. Az esti időjárás jelentéshez képest ami 2-3 fokot mutatott szerintem most -2 fok volt.

A fagyos reggel úgy látszik nem zavarta a bíbiceket a nászrepülésben. Már márciusban láttam őket a faluba vezető út melletti belvizes területeken ám míg februárban hetekig tartó esőzés álltal nagy vízfelületek jöttek létre, márciusban szinte csak egyszer-kétszer esett így a belvíz visszahúzódott és az ottani bíbicek tovább álltak. Itt a tónál lehet hogy megmaradnak és még fészkelni is fognak.
Bíbic (Vanellus vanellus)


A Nap egyre magasabbra jött fel az égen és a felhők kezdtek eltűnni, azonban a csípős szél csak egyre jobban fújt. A tó túloldalán lévő gáton két őz mutatkozott, de nem maradtak sokáig.
Őz (Capreolus capreolus)

Fél nyolc körül járt az idő. Bekellet látnom, hogy a szél miatt sok új faj most reggel már nem fog jönni a tóra. Elindultam a kifelé vezető úton a gátoldal mellett ami felfogta a szél nagy részét. Előtte nem hagyhattam ki a lehetőséget, hogy ezt a kis lilét mely vállat vonva az erős szélnek ott ül egyedül a sziget szélén. A tollazata biztos jó melegen tartja ebben a hideg időben. Szerencsémre a többihez hasonlóan viszonylag közel jutottam hozzá.

Visszatért a barna rétihéja is, de nem sokat időzött a tónál, repült is tovább a szántásra vadászni.
Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

Érkezésemtől fogva szinte bármerre néztem mindig ott volt a közelben egy sárga billegető, de vagy messze volt vagy pedig gyorsan tovaröpült. A gát oldalnál sikerült viszonylag közel jutnom hozzájuk pár kép kedvéért.


Ahogy a búbos pacsirtákhoz is.
Búbos pacsirta (Galerida cristata)

A reggelt ezzel a képpel zártam.

Bár az idő nem volt kedvező a helyzethez képest egész kerekre sikerült a reggel. A tavalyi munkálatok miatt új leshelyet kell keresnem és találtam egy pár lehetséges helyet. A fajszám csak bővülni fog a következő hónapokban a vándorlási hullámok következtében és újra megtelik élettel a tó környéke.

További megfigyelt fajok: dolmányos varjú, házi galamb, karvaly, mezei veréb, nagy kócsag, szürke gém

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése