Már nem is tudom pontosan, hogy mikor jártam legutóbb a Kétsopronyi homokbányatónál, de már itt volt az ideje egy fotózásnak.
Az ősz előrehaladtával a madarak is elindultak dél felé. Reméltem, hogy találkozok majd a tavon valamilyen récével, mivel tavaly márciusban már láttam itt csörgő-, böjti- és cigányrécét is. Most sem kizárt, hogy összefutok velük.
5:40-kor érkeztem meg a tóhoz nagyon sűrű ködben. Gondoltam, hogy ez jó álca lesz számomra. Jó is lett volna ha az a három felriasztott réce nem előttem akart volna újra vízre szállni, mert előttem két méterrel meggondolták magukat és inkább elrepültek másfelé.
Már közeledtünk a fél hét felé időben és sikerült végre valamit lefotózni. A második csapat lúd ezen a hajnalon. Szellemként szálltak a ködben.
Nagy lilik (Anser albifrons)
Háromnegyed hét felé kiálltam a gátra, hátha elcsípek ismét egy lúdcsapatot. A tavon már nagy valószínűséggel nem lesz mozgás, mert egy horgász törte meg a reggeli csöndet és nyugalmat.
Már fél órája felkelt a Nap, de a köd még mindig tartja magát, sőt még sűrűbb is. A 120 méterre lévő magasfeszültségű oszlopot alig lehetett látni.
A mellettem lévő akácfán apró madarak ébredeztek. A elmúlt napokban már gondoltam rájuk, hogy jó lenne újra látni ezt a fajt és most ott van előttem pár méterre.
A fején lévő sárga csíkról könnyű felismerni a sárgafejű királykákat. Bizalmas madarak, nem repültek el messze tőlem, de a fényhiány és az állandó takarásban röpködés miatt nem tudtam sok képet csinálni róluk.
Sárgafejű királyka (Regulus regulus)
Jobbnak láttam inkább körülnézni a tó körül. Átmozgathattam kihűlt testrészeimet és tele reménnyel indultam neki a sétának.
Bár ritka fajjal nem találkoztam, sikerült lefotóznom egy fácán tojót.
Fácán (Fhasianus colchicus)
Pár percre rá ismét egy lúdcsapat jelent meg felettem, de nem tudtam képet csinálni róluk, mert kelet felé repültek, a Nap irányába. Az előző két csapat pedig észak felé repült.
Mégis miért?
Elmarad a tél?
Ez nem valószínű, de a magyarázat az lehet, hogy még nincs túl zord idő számukra és amíg lehet keresnek maguknak táplálkozó/pihenőhelytet ahol tovább halmozhatják tartalékaikat az útra.
Ismét egy csapat lúd, most észak felé repülve. A köd elhalványítja a kontúrjaikat.
8 óra magasságában feloszlott nagyjából a köd, így visszatértem a királykákhoz egy pár kép erejéig.
Náluk kisebb madarat, nem lehet találni az országban mivel ők Európa legkisebb madarai. Hosszuk 9cm, súlyuk 5-7g.
Az Alpokalján és az Északi-középhegységben fészkelnek kis számban a fenyvesekben, ám vonulás idején szinte mindenhol lehet velük találkozni.
Kizárólag rovarevők, mivel vékony, gyenge csőrük alkalmatlan a magok feltörésére. A fenyvesek kártevőírtói, mivel sok kártevő rovart fogyasztanak, még télen is az itt maradt példányok.
Vágyakozva
A királykák mellett kék cinegék és széncinegék jelentek meg körülöttem. Ők a rovarok mellett magokat is fogyasztanak, így nekik könnyebb átvészelni nálunk a telet.
Kék cinege (Cyanistes caeruleus)
Szemtől szemben
Már indultam volna haza amikor az egyik mellettem lévő bokorban 1,5-2méterre ugráltak a királykák. Azért ez a pár perc még belefér a hazaindulásba.
Bár se darvak, se récék nem kerültek ma fókuszba, mégis bearanyozták a napomat ezek a kis királyok.
További megfigyelt fajok:dolmányos varjú, feketerigó, karvaly, széncinege
