Július 23.
Már csak egy napunk volt hátra a a vasárnapi nyílt napig. A délelőtti munka során úgy osztottuk be a csapatokat, hogy néhányan a meg be nem fejezett feladatokat csinálták, a többiek pedig a park területét nézték meg és készítették elő a nyílt nap programját. A második (ami egyben volt a harmadikkal) pad elhelyezése után egy kis érces szkinkkel találkoztunk. A farkán látszott, hogy már egyszer biztos használta meneküléshez, mivel újranövesztett farka volt. Miután megcsodáltuk, csináltunk pár képet róla majd berohant a pad alá az árnyékba.
Érces szkink (Chalcides ocellatus)
Amint elszaladt a szkink, már hallotuk, hogy találtak egy kaméleont is. Ennyi szünet belefért a munkába. Ilyen állatokat, főleg a magyarok, ritkán látnak természetes élőhelyükön.
Európai kaméleon (Chamaeleo chamaeleon)
Július 24.
Az esti tábortűz fényei már rég kialudtak, de a reggeli napsugarak ismét elhozták a fényt a új napba. Az elmúlt pár nap reggelén tele volt az ég felhőkkel és ennek a hatását lehetett érezni a hőmérsékleten, de szerencsére hamar elúsztak a felhők és mire ismét elindultunk a parkba, már tiszta volt az ég.
Természetesen korábban érkeztünk, mint ahogy megvolt hírdetve az esemény, hogy legyen időnk még legutolsó simításokat véghezvinni és, hogy kiosszuk kinek, mikor, hol, mi lesz a feladata.
Az utolsó simítások során, a már szinte megszokott kaméleonnal találkoztunk, aki a kerítés tövében azon töprengett, hogy hogyan tudna minnél hamarabb eltűnni.
Eleinte csak pár látogató volt, azt hittük, hogy nem sok mindent fogunk csinálni ezen a napon érdeklődők hiányában, de ami történt márciusban a Natura 2000-ben, az itt is megismétlődött egy idő után szinte folyamatosan jöttek a vendégek. Még olyan is volt, hogy egy kisebb torlódás lett az egyik madárlesnél, annál ahol ez a kép készült. A túra során a látogatóknak elmeséltük a park jellegzetességeit, meséltünk az itt élő állatokról és arról, hogy mit csináltunk a héten. Nem csak helyiek voltak a parkban látogatoként, hanem túristák is, akik a Facebook eseményt látva jöttek ide..
Kis kócsag (Egretta garzetta)
Július 25.
Minden jónak egyszer vége van, így volt ez a mostani táborral is. Indulás előtt még lenéztünk tengerpartra és egy utolsót fürödtünk. Az elmúlt napokkal ellentétben, nagyok voltak a hullámok, amelyek a búvárkodáshoz nem voltak jók, de a szörfösöket kicsalogatták a vízre.
Relax idő.
A márciusi toronylátogatás során borús volt az ég és kicsit szürkés színe volt mindennek. Most pedig a nyári napsugárzás előhozta a színeket is. még a látszólag egységes sziklák árnyalatait is.
Miután körbefotóztuk az öblöt és a tornyot, Katával visszaindultam a többiekhez, a vízbe, hogy még egy utolsót ússzunk a tengerben. Lefelé ereszkedve a lankás sziklafalon találtunk egy tengeri nárciszt, ami egy kis szint adott a sok szürke és vörös kő és száraz növény között.
Tengeri nárcisz (Pancratium maritimum)
Összepakoltuk teljesen a csomagjainkat és elköszöntünk a máltai cserkészcsoporttól és a táborvezetőktől akik megmutatták nekünk eme mediterrán sziget néhány szépségét és kultúráját.
Néhány hangulatkép a szigetről. Sok árnyékot adó fa nem nő errefelé de ha félig megépített kőépületeket vagy térdig érő kőkerítéseket akarunk látni akkor nem kell sokáig keresni azokat.
A városokban kicsit több a víz és magasabb a páratartalom is így itt gyakrabban találkozunk nagytermetű növényekkel, mint például fatermetű kutyatejekkel...
Kutyatej (Euphorbia abyssinica)
...vagy pálmával, de szintén nem ritka látvány az olajfa és az invazív eukaliptusz sem.
Kanári datolyapálma (Phoenix canariensis)
És a jellegzetes világos falú, lapos tetejű házak és abaloldali közlekedés.
Nos vége lett a második Action for Nature tábor is. Hiányozni fog ez a hely és azok az emberek akiket megismertünk itt, remélem valamikor viszont találkozunk velük.
