2016. július 23.
A délutáni fotózás ( http://fpeterfotonaplo.blogspot.hu/2016/09/maltai-nyar-action-for-nature-3-resz.html ) majd a korai vacsora után felszálltunk a buszra és elmentünk a Ramla tal-Bir öbölbe, ahol a találkozási időpont előtt egy körkérdésre és egy fagyizásra volt még időnk a túra előtt. A fedélzetre való felszállás előtt volt egy tájékoztató a hajótúráról, a helyről ahová megyünk, a madarakról és a BirdLife Malta Archipelagu Garnija projektjéről, amelynek célja a bukdosó vészmadár (és természetesen a többi tengeri madárfaj) védelme.
Nem sokkal fél hét után elindult az első hajó majd a második hajó is.
Mi egy kicsit nagyobb hajón voltunk, mint ez a motorcsónak.
Az érzés, mintha ellátnánk a világ végéig.
Már közel jártunk Gozo-hoz, amikor megláttuk az első madarat, de ez még messe volt tőlünk.
Mediterrán vészmadár (Calonectris diomedea)
A Ta' Cens szirthez, pontosabban csak annak a közelébe mentünk, ahol a legnagyobb máltai kolóniája található a fajnak, közel 1000 fészkelő pár.
Málta és a hozzá tartozó szigetek 4500-5000 párnak adnak otthont, amely a világállomány közel 5%-a.
Vándorló faj. A költési szezonban, márciustól novemberig, a partokhoz közel találkozhatunk vele. Nappal a nyílt vízen tartózkodik, ahol halakra és tintahalakra vadászik, majd napnyugta után, éjszaka visszatér a sziklahasadékok közötti fészkéhez. Ilyenkor hallhatjuk a hangját is, amely sokak szerint egy síró kisbaba hangjára hasonlít.
A telet messze a partoktól, a nyílt tengeren tölti.
Bármerre néztünk, mindenfele madarak voltak a vízen. Először apró fekete pontoknak látszódtak, majd ahogy közelebb értünk hozzájuk egy jobban "madár alakjuk" lett.
A környező szigeteken fészkel egy hozzá hasonló, kisebb termetű vészmadár faj, a bukdosó vészmadár (Puffinus yelkouan). A mérete mellett a színében is van eltérés. A bukdosó vészmadár háta sötétebb, szinte fekete és a csőre is (a mediterrán vészmadárral ellentétben, melynek piszkos sárga színű a csőre) fekete. A bukdosó vészmadár máltai és világi állománya is kisebb, mint a mediterrán vészmadáré. Máltán és a környező szigeteken 1600-1800 fészkelő pár él, amelyek a világi állomány 10%-át alkotják. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a Sebezhető kategóriában van. A mediterrán vészmadár nagyobb elterjedési területének és nagyobb állományának köszönhetően a Nem fenyegetett kategóriában van. Természetesen mindkét faj védett.
A vízről való felszálláshoz kitárja a szárnyait és elkezdi taposni a vizet, amíg el nem éri a felszálláshoz szükséges sebességet.
Hajtóművek bekapcsolva...
A sebesség nő...
...és... Felszállás!
A kolóniákat az emberi terjeszkedés és ennek következményeképpen a zavarás, a fény- és zajszennyezés, a halászat valamint a fészkeket fosztogató macskák és patkányok fenyegetik. A párok évente egyetlen utódot nevelnek fel, így az állomány csak lassan tud növekedni.
A túra felénél voltunk, amikor visszafordultunk Málta felé és nagyon lassan áthajóztunk a madarak között, amelyek felszálltak és elrepültek a másik irányba, Gozo felé.
A lemenő nap érdekes színekbe öltöztette az eget.
Délelőtti munka egy máltai természetvédelmi területen, délután vízalatti fotózás a tengerben, este pedig egy hajótúra a tengeri madarak között. Kell ennél több egy alföldi embernek?
Folytatás hamarosan következik
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése